Harminc éve kb. a Gaja-patak a környékbeli bányák karsztvizéből is táplálkozva lassan elárasztotta a három kilométer hosszan kialakított medencét. Az 1971-ben megépült völgyzárógát Székesfehérvár ivóvízkészletét volt hivatva megtartani. Az eredeti patakmeder mentén bokrok és fák kerültek víz alá, melyek most mint akadók nyújtanak búvóhelyet a halaknak. Ettől a tározó borzasztóan akadós. Az északi oldalon is bokrosok terülnek el. A gát felé egyre mélyülő víz átlagosan négy és fél méteres, de néhol eléri a 14,5 m-t is, a gát előtt tíz méter körüli. A tó kerülete kb. 13 km.
parton a halőrháznál, a benzinkútnál, Fehárvári horgászboltokban
Megközelítés
Bp felől - Székesfehérvárig M7, 7-es utak - onnan a 81-es főúton Mór felé - majd a Fehérvárcsurgói leágazásnál balra. A benzinkutat elhagyva jutunk a halőrházhoz. A vizet két irányból is elérhetjük. Autóbusszal + gyalog - Székesfehérvárról Fehérvárcsurgóig, a falu harmadik megállójától kb. negyed óra alatt érünk a vízhez.