Hámori-tó A keskeny, meredek völgyben tóvá duzzadt pataknak és a vidéknek külön története azonban így is elmesélhető. Itt - a Szent István-hegy, a Lencsés oldal és a Dolka tető által határolt területen - még az ember tájformálása előtt is felduzzadt a mai tavat is tápláló Garadna-patak vize. A patakvölgybe benyomulva ugyanis a medret eltorlaszolta egy hatalmas mészkőtömb, gátat emelve ezzel a víz folytonos áramlásnak, összegyűjtve a fenti területekről érkező vízmennyiséget, létrehozva a korábban feltónak, vagy tajnak nevezett állóvizet. (Az egészért "felelős" Szinva-patak forrásmészkősziklája egyébként gyönyörű mésztufa barlangot rejt magában). Már a közpkorban felismerték a természetes tározó jelentőségét, és a diósgyőri pálosok halastóként hasznosították is. Valódi gát, azonban csak a 19. század elején, 1810-13 között épült, igaz ezt már ipari célzattal - Fassola Frigyes tervei alapján. A Garadna-völgyi kohók nyersvasának feldolgozásához, ugyanis szükséges volt az egyenletes vízellátás a Szinva-patak vizével hajtott vasverők - azaz a hámorok - számára. A manapság tárolt mintegy négyszázezer köbméternyi víz Miskolc iparivíz vésztartaléka. Több mint egy kilométer hosszan (kb. 1200 méter) követhetjük a tavat a gáttól a pataktorkolatig. Ez irányban fokozatosan sekélyedik és keskenyedik (a gátnál lévő 120 m-es szélesség viszont sokáig megmarad), a nyolc-tíz méteres legnagyobb vízmélység mellett az átlagos öt méter is azonban meglehetősen mélynek mondható. Érdekesek a kristálytiszta víz hőmérsékleti viszonyai: a felszín nyáron húsz fok fölé is melegedhet, de két méter mélyen a 10-12 Celsuis fok a maximum. Kell e mondani, hogy ez a pisztrángok számára az ideálisnál is jobb körülményeket teremt, annak ellenére, hogy a fenék helyenként eliszapolódott, illetve a környező erdők miatt avarral borított. A meder azonban gyakorlatilag ma is sziklás, de az akadók, és a vízbedőlt fák, egyaránt jó búvóhelyeket és jó horgászhelyeket jelentenek. Kezelő  He-k BAZ Megyei Szövetsége Víztípus  természetes tó Terület (ha)  11 Átlagmélység (m)  4 Fenékviszonyok  változó Akadók  sziklás akadók Növényzet  keményfa erdő Halak  pisztráng, ponty, csuka, süllő, harcsa, domolykó, keszegfélék, kárász Telepítések  tavasz, ősz Szabályok  OHR Horgászidőszak  nk-nny Fogható  OHR Csónakhasználat  nincs (vizibicikliről és gumicsónakból sem szabad) Jegyárak (fn./ifj.)  450 / 200 + Kiegészítés a patakra: 500 Jegyváltás  lillafüredi kisvasút-állomás Megközelítés  3-mas út - Miskolc felöl Lillafüredre vezető úton - a tavat Hámor után jobbról látjuk a gáton áthaladva. Eger felől Felsőtárkány irányából - szép, kanyrgós út végén érkezünk meg Lillafüredre, a tóhoz. Bánkút felé a tó északi oldala gépkocsival az úton közelíthető meg (egy-két helyen parkoló). A déli rész csak az erdei turista úton érhető el. A keskeny, meredek völgyben tóvá duzzadt pataknak és a vidéknek külön története azonban így is elmesélhető. Itt - a Szent István-hegy, a Lencsés oldal és a Dolka tető által határolt területen - még az ember tájformálása előtt is felduzzadt a mai tavat is tápláló Garadna-patak vize. A patakvölgybe benyomulva ugyanis a medret eltorlaszolta egy hatalmas mészkőtömb, gátat emelve ezzel a víz folytonos áramlásnak, összegyűjtve a fenti területekről érkező vízmennyiséget, létrehozva a korábban feltónak, vagy tajnak nevezett állóvizet. (Az egészért "felelős" Szinva-patak forrásmészkősziklája egyébként gyönyörű mésztufa barlangot rejt magában). Már a közpkorban felismerték a természetes tározó jelentőségét, és a diósgyőri pálosok halastóként hasznosították is. Valódi gát, azonban csak a 19. század elején, 1810-13 között épült, igaz ezt már ipari célzattal - Fassola Frigyes tervei alapján. A Garadna-völgyi kohók nyersvasának feldolgozásához, ugyanis szükséges volt az egyenletes vízellátás a Szinva-patak vizével hajtott vasverők - azaz a hámorok - számára. A manapság tárolt mintegy négyszázezer köbméternyi víz Miskolc iparivíz vésztartaléka. Több mint egy kilométer hosszan (kb. 1200 méter) követhetjük a tavat a gáttól a pataktorkolatig. Ez irányban fokozatosan sekélyedik és keskenyedik (a gátnál lévő 120 m-es szélesség viszont sokáig megmarad), a nyolc-tíz méteres legnagyobb vízmélység mellett az átlagos öt méter is azonban meglehetősen mélynek mondható. Érdekesek a kristálytiszta víz hőmérsékleti viszonyai: a felszín nyáron húsz fok fölé is melegedhet, de két méter mélyen a 10-12 Celsuis fok a maximum. Kell e mondani, hogy ez a pisztrángok számára az ideálisnál is jobb körülményeket teremt, annak ellenére, hogy a fenék helyenként eliszapolódott, illetve a környező erdők miatt avarral borított. A meder azonban gyakorlatilag ma is sziklás, de az akadók, és a vízbedőlt fák, egyaránt jó búvóhelyeket és jó horgászhelyeket jelentenek.

Kezelő  He-k BAZ Megyei Szövetsége Víztípus  természetes tó Terület (ha)  11 Átlagmélység (m)  4 Fenékviszonyok  változó Akadók  sziklás akadók Növényzet  keményfa erdő Halak  pisztráng, ponty, csuka, süllő, harcsa, domolykó, keszegfélék, kárász Telepítések  tavasz, ősz Szabályok  OHR Horgászidőszak  nk-nny Fogható  OHR Csónakhasználat  nincs (vizibicikliről és gumicsónakból sem szabad) Jegyárak (fn./ifj.)  450 / 200 + Kiegészítés a patakra: 500 Jegyváltás  lillafüredi kisvasút-állomás Megközelítés  3-mas út - Miskolc felöl Lillafüredre vezető úton - a tavat Hámor után jobbról látjuk a gáton áthaladva. Eger felől Felsőtárkány irányából - szép, kanyrgós út végén érkezünk meg Lillafüredre, a tóhoz. Bánkút felé a tó északi oldala gépkocsival az úton közelíthető meg (egy-két helyen parkoló). A déli rész csak az erdei turista úton érhető el.